Az iskola története

Gönczy Pál Pollák.jpg

Névadónkról:

Gönczy Pál pedagógus, művelődés ügyi politikus.

1817. december  26-án született Hajdúszoboszlón. Édesapja Gönczy János városi tanácstag,gazdálkodó. Édesanyja Sári Judit.

Az elemi iskolát és a gimnáziumot is Hajdúszoboszlón végezte. Főiskoláját Debrecenben filozófiai és jogi karon végezte. 1838-tól tanítóként dolgozott, majd 1844-ben svájci tanulmányútra ment. 1845-ben Zeleméren 12 gyerekkel megnyitotta  az árvanevelő intézetet. Az elméleti ismereteket gyakorlati tudnivalókkal egészítette ki. 1845-ben feleségül vette Végh Jozefát.

A szabadságharc ideje alatt nemzetőrtiszt lett. Később feleségével Gálospetriában  lévő otthonába vonult vissza. Az 1850-es években már Pesten tevékenykedett, számos pedagógiai írása jelent meg.

A kiegyezést követően a minisztériumban tanácsosként a népoktatást szervezte. Az 1868. évi népiskolai törvény megalkotásának részese. Mindig fontosnak tartotta az elmélet gyakorlati oldalról való megközelítését. Külföldön többször képviselte a magyar pedagógusokat. A francia kormány a becsületrend szalagjával tüntette ki. Részt vett 1877-ben megnyitott Országos Tanszermúzeum létrehozásában.  Az oktatáshoz több segédanyagot készített: földgömböt, ABC olvasókönyvet a népiskola 1. osztályának, természetrajzhoz magyarázó anyagokat. Nem csak államtitkár lett, hanem a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja is.

1889-ben nyugdíjba ment és karácsondi birtokára vonult vissza. Itt gazdálkodott 1892. január 10-i haláláig.

Halálának 100. évfordulója alkalmából utcát neveztek el róla Karácsondon, ekkor vette fel iskolánk is a nevét.

Vélemény, hozzászólás?